Éves árbevételük akár két százalékát is kifizethetik büntetésként azok a cégek, ahol 2025-ig nem készülnek fel.

Közeledik 2025, amikor a vállalatok zömének fenntarthatósági jelentésben kell beszámolniuk az ESG, azaz környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatukról.

Egy új autó árával vetekedő év végi bónuszt is kifizethetnek a cégek fejenként, azonban a várt motiváció így is elmaradhat, ha a célok és kulcsfontosságú elvárásokat nem tűzi ki a munkaadó. Az Egyesült Államokban a vállalatok 33 százaléka ajánl év végi bónuszt, közöttük pedig a leggyakrabban az IT cégek jutalmazzák dolgozóikat ebben a formában. Magyarországon is hasonló az arány, azonban értékesítő és gyártási területeket is gyakran elismerik anyagi juttatás, extra szabadság vagy részesedés formájában.

A vállalat az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos autókat is gyártani fog.

A dizájnbeli apróságokon túl állítólag a hatótávon javítanának egy LFP akkumulátorral, és a legújabb technológiával töltenék fel a belső teret.

Egyik napról a másikra berobbantanak a PC-s világot meghódító Arm-architektúrákkal kapcsolatos pletykák, ezúttal az iparág két erőteljes résztvevője tervezi egyesíteni az erőit, ami miatt joggal aggódhatnak a versenytársak.

Átlag felett a szélessávú internetlefedettség, de a legtöbb területen Magyarországnak fokoznia kell erőfeszítéseit.

A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.

Bárhogyan is nevezzük, virtuálisnak, tudásalapúnak, digitálisnak vagy akár információs városnak, az urbanizáció megköveteli a fejlett technológiai megoldások fokozódó alkalmazását, amelyek központi szerepet játszanak a jövő városának működésében. De mivel okosítható fel egy intelligens település?

A hazai tőzsdei cégek árbevételének 1 százaléka származik fenntartható tevékenységből.

Az ilyen típusú technológiák fejlesztésének támogatására alapították.

A vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az adatvédelem terén, ezért a zero trust megközelítés ma már szinte kötelező elemmé vált a kockázatok minimalizálása érdekében. Ám a szigorú ellenőrzést megkövetelő koncepció alkalmazása során a szervezetek gyakran ütköznek nehézségekbe.

Az Európai Űrügynökség műholdja szúrta ki a jelenséget a déli sarkkör felett.

Az ország legnagyobb szuperszámítógépének hulladékhőjét fogják felhasználni erre a célra.

A faktoring, mint finanszírozási forma, nem új keletű. Már az ókori Rómában is léteztek hasonló finanszírozási megoldások, ahol a kereskedők eladták követeléseiket harmadik feleknek. A modern faktoring a XX. században kezdett elterjedni, a XXI. századra azonban a technológia rohamos fejlődése újraformálta ezt a piacot is.

Az MBH további céljai között szerepel, hogy az ESG szempontokat integrálja az üzleti stratégiába és az egyes szakterületek feladatköreibe.

Nem akármilyen forrással bővült a Windows 12-t érintő pletykák köre.

Az ukrán város korábban nem éppen a tiszta energiájáról volt híres.

Az idei három fizikai Nobel-díjast kísérleteikért ismerik el, amelyek új eszközöket adtak az emberiség kezébe az atomokon és molekulákon belüli elektronok világának felfedezéséhez.

A pilóta nélküli légijármű technológiák fejlesztése, az új technológiák honosítása és piacra jutása a vállalatcsoporton belül kiemelt stratégiai terület.